A fiúk egyenlőtlen bánásmódot tapasztalnak az iskolában

Finnországban az elmúlt években egyre inkább közéleti témává vált a fiúk iskolai helyzete, az iskolában tapasztalható egyenlőtlen bánásmódról is egyre többen számolnak be nyilvánosan.  A Poikien äidit (Fiús anyák) közössége arról kérdezte a fiúkat, hogy milyennek látják a helyzetüket az iskolában: a válaszok többsége a nemi alapú hátrányos megkülönböztetést emelte ki. Egy 8. osztályos fiú pedig az egyik újságnak olvasói levelében írt arról, hogy iskolájában hátrányosan megkülönböztetik a fiúkat. Fontos lenne, hogy itthon is elindítsunk egy kritikus gondolkodást a fiúkkal szembeni iskolai bánásmódról.

A Poikien äidit (Fiús anyák) nevű közösséget Jonna Mikkonen alapította 2015-ben. Eredetileg az volt a célja, hogy létrehozzon egy csoportot olyan fiús anyák számára, akik a barátai és a barátainak a barátai, ahol tudnak beszélgetni egymással. A csoport azonban rohamosan növekedni kezdett, sok Mikkonen számára ismeretlen anya is csatlakozott, ma már több mint 111 ezren vannak. Tapasztalataik szerint a társadalomban van egy olyan mélyen gyökeredző gondolkodásmód, hogy a fiúknak többet kell "kibírnia", mint a lányoknak. Ma többek között ennek megváltoztatására is törekednek.

9858234c39c1fc5a3801983077aa982709af1b29325d78fd4e1eb10449159f0c.jpgJonna Mikkonen

Nemrég Mikkonen a Tiktok csatornájukon kérte arra a fiúkat, hogy mondják el milyennek látják a helyzetüket az élet különböző területein, például az iskolában, a hobbik terén, vagy a mindennapi életben. Egy külön bejegyzésben számolt be arról, hogy mennyire megdöbbent azon, ami az iskolával kapcsolatban a felszínre került a válaszok által.

"Beszélgetést indítottam a fiúkkal olyan témában, mint az iskola, a hobbi és a mindennapi élet. Arra kértem őket, hogy mondják el, hogy milyen pozitív és negatív tapasztalataik vannak fiúként. Több mint 800 válasz érkezett, közülük szinte mindenki érintett egy problémát: 90% számolt be egyenlőtlen bánásmódról az iskolában.

'Az iskola a lányok a világa, a fiúkat igazságtalanul kezelik' - amikor ezt korábban a saját fiaimtól hallottam én elsősorban arra gondoltam, hogy ők elég jól informáltak az egyenlő bánásmódról és az ilyen sérelmekről ahhoz, hogy észrevegyenek olyan dolgokat, amit mások nem. Tévedtem. A fiúk ezt észreveszik és szenvednek. A fiúk valóban úgy érzik, hogy az iskolában egyenlőtlen bánásmódban részesülnek." - mondta.

Kiemelt néhány példát is arra, hogy milyen válaszok érkeztek:

"A fiúkkal szembeni diszkrimináció az iskolában az általános iskolától kezdve egészen a középiskoláig tart".

"Úgy tűnik, hogy az általános attitűd a fiúk felé negatív. Hobbikban és szabadidős tevékenységekben a fiúk képesek megvalósítani magukat, de az iskolában a fiúkat lenyomják."

"A tanárok ugyanazért a dolgokért dühösebbek a fiúkra, mint a lányokra."

"A tanárok a lányokat részesítik előnyben."

 "Mindig a lányok oldalán állnak a tanárok, akkor is a fiúkat hibáztatják, ha mindkét nem csinál rossz dolgokat."

"Azért hibáztatnak minket, mert fiúk vagyunk és azt mondják, hogy nem tudunk semmit."

"Az iskolás lányoknak meg szabad ütni a fiúkat és ha a fiúk valahogy meg is védik magukat őket hibáztatják."

"Ha vita van a lányok és a fiúk között az a fiúk hibája."

"Néhány dologban egyenlőtlenség van a lányok és a fiúk között az iskolában. Például a tanár azt mondta az óra közepén, hogy a fiúk általában 'hülyébbek', mint a lányok."

"Az iskolában a tanárok utálják a fiúkat. A lányokkal jól bánnak."

"Amikor a lányok beszélgetnek az óra alatt a tanár arra kéri őket, hogy maradjanak csendben, amikor a fiúk kiküldi őket az osztályból."

Egy másik példa erre: az egyik finn lap készített egy összeállítást 8. osztályos tanulók véleményleveleiből. Ebben is előkerült ez a téma. Aatu Nikkinen a Mäntyharjun-i iskola 8A osztályos tanulója arról írt, hogy egyenlőbb bánásmódra lenne szükség az iskolában:

"Szerintem nincs igazán egyenlőség a mi iskolánkban. Ez alatt azt értem, hogy a fiúk sokkal könnyebben kapnak negatívabb értékelést. A lányoknak nem igazán mondanak semmit az osztályban, még akkor sem ha beszélgetnek egymással, ezzel szemben a fiúknak azonnal. Például késtem két percet és kaptam egy bejegyzést emiatt, viszont amikor egy lány késett ugyanennyit ő nem kapott semmit. Szerintem ennek nincs semmi alapja, manapság még az iskolában sem kellene elválasztani a lányokat és a fiúkat, akkor miért teszik ezt? Ez lehetne azért, ha fiúk gyakrabban csinálnak olyat ami tilos és természetesen büntetik, a lányok pedig általában kedvesek és követik a szabályokat. De ez azért tűnhet így, mert ha a lányok csinálnak valamit ami tilos, akkor azt nem biztos, hogy felcímkézik ezzel. Nem tudom, hogy más iskolában is így van-e, de szerintem nem ez az egyetlen. Remélem, hogy a tanárok észreveszik ezt."

Mi történik az általános iskolákban? Hogy lehet az, hogy egy országban, ahol (állítólag) olyan nagy a nemek közötti egyenlőség a fiúk ilyen tapasztalatokról számolnak be? - teszi fel a kérdést Jonna Mikkonen. Rámutat arra is, hogy további statisztikák is a fiúk iskolai hátrányait mutatják: a PISA felmérésen és a digitális készségeket mérő ICILS felmérésen is átlagosan rosszabb eredményeket érnek el, az oktatási rendszerből általános iskolai végzettség megszerzése nélkül kikerülők közel kétharmada fiú, valamint a felmérések szerint a fiúk kevésbé érzik magukat az iskolai közösséghez tartozónak és gyakrabban tapasztalnak iskolai bántalmazást. Összességében tehát a fiúk nem csak rosszabbul érzik magukat az iskolában, de rosszabb helyzetben is vannak.

A fiúk iskolai helyzete Magyarországon is aggasztó. A fiúk az oktatás minden szintjén hátrányban vannak. Rosszabb jegyeket kapnak, gyengébb szövegértési kompetenciákkal rendelkeznek, nagyobb arányban küzdenek beilleszkedési, magatartási, írási, olvasási nehézségekkel, többségben vannak az évfolyamot ismétlők között, alulreprezentáltak a gimnáziumokban és a felsőoktatásban, nagyobb arányban kerülnek ki alacsony iskolázottsággal az oktatási rendszerből. A fiúk már 11-12 éves korukra kevésbé motiválttá válnak (ekkor már 17%-al több lány szeretne diplomát szerezni, mint fiú). Ez jól mutatja, hogy mekkora szükség lenne arra, hogy foglalkozzunk ezzel a problémával.

Mikkonen szerint felmerül a kérdés, hogy mi felnőttek mikor vesszük végre észre ezt a problémát. Ki védi meg a fiúkat? Vagy számunkra mindegy, hogy érzik magukat a fiúk? Ez szerinte egész biztosan nem a társadalom érdeke. "Ha valaki úgy érzi, hogy az iskolában hátrányosan és igazságtalanul van kezelve, akkor az a társadalommal szembeni közömbösséget és haragot növeli. Ez pedig senkit nem szolgál, a lányokat és a nőket sem."

Címkék: oktatás