Az általános iskola felső tagozatán, illetve a középiskolában tanuló fiúkat kérdeztem meg arról, hogy milyennek látják a helyzetüket az iskolában. A döntő többségük arról számolt be, hogy tapasztalta az iskolában a fiúk hátrányos megkülönböztetésének bizonyos formáit. Ez megnyilvánul a megítélésükben, egyes tevékenységekből való kirekesztésükben, az osztályzás során, a büntetések terén, a fizikai-érzelmi védelmük hiányában, a velük szembeni bizalom hiányában és a nemi alapú elvárásokban is.

A fiúk szinte minden jelentősebb mutató szerint hátrányban vannak az oktatásban ma Magyarországon. Rosszabb jegyeket kapnak, gyengébb szövegértési kompetenciákkal rendelkeznek, nagyobb arányban küzdenek beilleszkedési, magatartási, írási, olvasási nehézségekkel, többségben vannak az évfolyamot ismétlők között, alulreprezentáltak a gimnáziumokban és a felsőoktatásban és nagyobb arányban kerülnek ki alacsony iskolázottsággal az oktatási rendszerből.

Erre való tekintettel különösen fontos annak vizsgálata, hogy tapasztalnak-e hátrányos megkülönböztetést a fiúk az iskolában (például az értékelés során, a megítélésben, vagy a pedagógusok segítsége terén). Ennek ugyanis jelentős szerepe lehet abban, hogy mennyire érzik jól magukat az iskolában, mennyire motiválja őket az iskola által támasztott elvárásoknak való megfelelés, mennyire tudják a készségeiket fejleszteni, így összességében ez az egyik meghatározó tényezője lehet az iskolai eredményességüknek is.

Korábban írtam arról, hogy amikor Finnországban megkérdezték a fiúkat, hogy milyennek látják a helyzetüket az iskolában, a fiúk többsége a velük szembeni hátrányos bánásmódot emelte ki, valamint egy 8. osztályos finn tanuló még olvasói levelet is írt az egyik újságba arról, hogy az iskolájában hátrányosan megkülönböztetik a fiúkat. Ez adta az ötletet, hogy jó lenne a magyar közoktatásban tanuló fiúkat is megkérdezni erről, úgyhogy készítettem is egy kérdőívet ebben a témában. Ezt összes 401 általános iskola felső tagozatán, illetve középiskolában tanuló fiú töltötte ki, ennek az eredményeit ismertetem az alábbiakban.

A tanárok nemi attitűdjei

Az első kérdéscsoportban szereplő állítások a tanulók tanári megítélésére (általánosságban, képességek, illetve viselkedés terén), tanulókhoz való érzelmi viszonyulásra, a tanári értékelés szigorúságára, a büntetések mértékére, valamint a tanulók védelmezésére vonatkoztak. Arra kellett válaszolniuk a tanulóknak, hogy szerintük az állítások inkább a fiúkra, vagy a lányokra igazak, vagy nincs nemek szerinti különbség.

A felvetett kérdések mindegyikének többségében azt válaszolták a fiúk, hogy a tanárok kedvezőtlenül bánnak velük / értékelik őket: kevésbé szeretik őket, rosszabbnak tartják őket, kevésbé hisznek nekik, kevésbé tartják okosnak őket, összességében rosszabb véleménnyel vannak róluk, kevésbé védik meg őket, valamint szigorúbban büntetik és osztályozzák őket. A különbségek mértéke is figyelemreméltó: például 70% gondolja úgy, hogy a tanárok jobban szeretik a lányokat és csak 4% azt, hogy a fiúkat.

Két nyitott kérdés volt, ahol a tanulók szabadon bármit mondhattak, kiemelhettek. Az egyik, hogy "Milyen negatív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában? Milyen fiúkat ért hátrányos megkülönböztetést tapasztaltál az iskolában?", a másik "Milyen pozitív tapasztalataid voltak fiúként az iskolában? Milyen fiúkat ért előnyös megkülönböztetést tapasztaltál az iskolában?".

Ezekre a kérdésekre érkezetek olyan válaszok is, amik nem a nemi megkülönböztetésre vonatkoztak, hanem  egyénire (például: "Folyamatosan piszkálva, egyedül voltam általános iskolában"), vagy más társadalmi csoportot (például romákat) sújtó diszkriminációra. Az elemzésbe azonban csak azokat a válaszokat vettem be, amik valóban a fiúk nemük miatti hátrányos, vagy előnyös megkülönböztetéséről számoltak be. Összességében a válaszadó fiúk 75%-a számolt be hátrányos nemi alapú megkülönböztetésről és 15%-a pozitív nemi alapú megkülönböztetésről.

Fiúk hátrányos megkülönböztetése

A hátrányos nemi megkülönböztetést említő fiúk válaszait 8 kategóriába soroltam annak jellege alapján. Minden csoport esetében röviden összefoglalom hogy miket említettek ezzel kapcsolatban, illetve idézek néhány jellemző választ is.

Megítélés és sztereotípiák: Azok közül, akik a fiúk negatív megítéléséről számoltak be, legtöbben azt emelték ki, hogy a fiúkat jobban hibáztatják, a rossz dolgokért őket veszik elő, akkor is hajlamosak rájuk fogni dolgokat, amikor nem követnek el semmit, valamint hogy a fiúkat lenézik, kevesebbet hisznek róluk mint amit képesek lennének elérni. A válaszok egy része arról számolt be, hogy általánosan negatívan ítélik meg a fiúkat és negatív a vélemény róluk, olyan előítéletek vannak a fiúkkal szemben, hogy agresszívabbak, rosszabbak és erőszakosabbak. Volt aki kiemelte azt, hogy az ilyen előítéletek miatt a fiúknak nehezebb érvényesülniük, illetve egy másik válaszadó ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az okos fiúkat háttérbe helyezik a többi fiúhoz képest.

• "Amikor a lányok beszélgetnek a padban miközben a tanár ír a táblára megfordul és a fiúkat cse...i le." (13 éves)
• "Fizika tanár szólt meg minket, hogy a fiúk milyen hülyék, lányok meg milyen okosak" (17)
• "Személyesen annyi hogy hatodik osztály folyamán sokszor ránk hárult a gond akkor is ha mi azt sem tudtuk mi történt mivel a tanárunk azt mondta hogy a fiúk megint." (16)

Kirekesztés: A fiúk kirekesztésével kapcsolatban leggyakrabban a nemi alapú kollektív büntetés merült fel. Volt aki kiemelte, hogy ez nem is egyedi eset volt, hanem rendszeresen előfordult. Az egyik válaszadó például legrosszabb tapasztalataként számolt be arról, amikor 3. osztályos korában a napközis tanárnő megmondta, hogy aznap a fiúk nem játszhatnak, csak a lányok és "szinte terrorban" tartotta őket. Ezen kívül említették még azt, hogy a tanárok bizonyos esetekben csak a lányokkal foglalkoztak, a fiúknak nem volt öltözőjük, illetve hogy a szexuális zaklatást úgy kezelik, mintha a fiúk nem lehetnének áldozatai annak.

• "Többször is volt olyan alsó tagozatban, hogy a fiúk "ebéd közbeni rossz magaviselet" miatt, nem mehettek ki az udvarra játszani, míg a lányok igen, pedig nem volt elkülöníthető a két nem viselkedése." (16)
• "Egy alkalommal néhány fiú hülyéskedett és emiatt az osztály összes fiúját megbüntették." (15)
• "Többször volt hogy kollektíven kaptuk fiúk a büntetést ami eléggé igazságtalan dolog volt..." (15)

Osztályzás/értékelés: Nagyon sokan számoltak be arról, hogy szigorúbban osztályozzák a fiúkat és magasabb elvárásokat támasztanak feléjük az értékelés során. Például ha hiányzik 1 pont a jobb jegyhez, a fiúnak nem adta meg a tanár, de a lánynak igen, illetve a lányok esetében nagyobb eséllyel kerekítenek felfele. Az egyik tanuló tapasztalata szerint az egyik tanárnő akkor ha a fiúk nem tudnak valamit automatikusan leülteti őket és egyest ad, viszont a lányoknak több lehetőséget ad. Egy másik tanuló szerint az 5-ös érdemjegyért a fiúknak jobban meg kell küzdeni. Volt aki kimondottan a magatartás osztályzás esetében lát ilyen különbségtételt: "a lányok magatartása minden esetben 5-ös, míg a fiúké szinte a legkisebb dolog miatt is lehet rosszabb." Egyik tanuló a fizika tanárnál tapasztalta azt, hogy az érdemjegyét hátrányosan befolyásolja a neme. Többen pedig konkrétumok nélkül említették azt, hogy a fiúkat szigorúbban osztályozzák. A feleléssel és a dolgozatírással kapcsoltban azt említették, hogy a fiúknak többet kell teljesíteni a jó jegyért, nagyobb eséllyel hívják ki őket felelni.

• "Szerintem szigorúbban osztályozzák a fiú tanulókat, nekem is általában több kérdésre kell jo választ adnom és jobban ki kell fejtenem valamit hogy megkapjam a jobb jegyet" (16)
• "Volt, hogy a tanár minden lánynak 5-öst adott a munkajára még olyannak is, aki egy fiúról másolta, de az összes fiú 4-est vagy annál rosszabb jegyet kapott." (16)
• "Töri tanár fiús napot tartott, ahol csak fiúkat feltetett. Ilyen lányokkal nem volt" (15)

Büntetés: Azt, hogy általában szigorúbban büntetik a fiúkat sokan említették, voltak akik arról számoltak be, hogy előfordul, hogy ugyanazért a tettért egyáltalán nem büntetik a lányokat, mások arról, hogy kevésbé, például keményebben megszidják a fiúkat. A konkrét példák között megjelentek az órai viselkedés különböző aspektusai, mint például hogy "minden neszért beírnak a fiúknak", vagy "ha egy fiú súg egyet órán megbüntetik, a lányokat nem". A puskázás eltérő megítélése is több válaszban előkerült: egyik tanuló például arról számolt be, hogy az egyik tanár megbüntette őt puskázásért és azt mondta, hogy azért nem nézi meg, hogy a lányok puskáztak-e, mert nekik nem akar rossz jegyet adni. Említették továbbá azt is, hogy a lányok esetében inkább elfogadják a kifogásokat ha valami rosszat csinálnak.

• Az hogy éppen milyen fiút ér a megkülönböztetés, azt nem igazán lehet megmondani. Többnyire mindet. Ha hangos vagy és sokat beszélsz(akár még ha az óra anyagáról is), akkor az a baj, de ha meg keveset és csendes vagy, akkor meg az. Szigorúbban veszik a magatartásod, az biztos. (17)
• "Előfordult nem egyszer, hogy a lányokat puskázásért egyáltalán nem büntették meg, elintézték egy sírással vagy egy elnézést kérés nélkül is. Amikor fiú osztálytársaim puskáztak rögtön megbüntették őket." (16)
• "Testnevelés órán ugyanazon "vétekért" a fiúk "súlyosabb" büntetést kapnak, mint a lányok. Véleményem szerint mind a fiúk, mind a lányok le tudnak futni 2 km-t." (15)

Fizikai-érzelmi védelem: Általánosságban említették többen is, hogy a lányokat jobban védik a tanárok, például nagyobb lelkesedéssel állnak ki a lányok mellett, ha valamilyen problémával odamennek hozzájuk, mint amikor fiúk teszik ezt. Amit ebből a legtöbben kiemeltek az a fiúk ellen elkövetett erőszakkal szembeni nagyobb tolerancia volt, különös tekintettel arra, ha az elkövető lány.

• "Lány osztálytársak mind szóban mind pedig testileg is bántalmazhatnak de mi nem állhatunk ki az igazunkért és nem tehetünk semmit." (15)
• "Egy nagyon izmos lány többször nekem ment, megvert, amikor már nagyon átment a ló túlsó oldalára és megvédtem magam, "lányokat nem szabad megverni, te tiszteletlen hülyegyerek!" válasz jött vissza a Tanártól." (16)

Bizalom: Sokan jellemzőnek tartják azt, hogy a lányoknak jobban hisznek a tanárok. Amit ezzel kapcsolatban többen kiemeltek: ez akkor is igaz, ha nincs igazuk, a tanárok sokszor meg sem hallgatják a fiúk véleményét ha egy lánnyal szembe kerülnek, illetve előfordul, hogy ugyanazt elhiszik a lányoknak, amit a fiúknak nem.

• "Kevesebb mindent hisznek el a fiúknak" (13)
• "Ha egy lány szava ez enyém ellen van 90% hogy a lány kap igazat" (13)
• "Még általános iskolában, ha valamilyen vitába keveredtem egy lánnyal, akkor az esetek többségében a helyzettől függetlenül a lánynak adtak igazat" (16)

Elvárások: A nemi alapú elvárásokat említők döntő többségénél a nagyobb fizikai teljesítménnyel kapcsolatos elvárások jelentek meg, különös tekintettel a testnevelés órán tapasztalható különbségtételre, például hogy a lányoknak 6 percet, a fiúknak 12 percet kellett futniuk, vagy azt, hogy a fiúknak több kört kellett futniuk.

• "Sokkal jobban kihasználnak pl. elhív a tanár hogy segíts mert erős fiatal ember vagy de meg se köszöni ha a lányokat hívják valamiért ők csokit is kapnak" (14)
• Tesiórán amíg a lányok feladatot csinálnak, addig a fiúk is. Fordított esetben a lányok addig játszhatnak. (17)

Általános bánásmód: Ami az általános bánásmódot illeti, leggyakrabban azt említették, hogy kivételeznek a lányokkal. Ezen kívül felmerült, hogy inkább fordulnak a tanárok a lányokhoz, kedvesebben bánnak a lányokkal, illetve hogy igazságtalanul bánnak a fiúkkal, a lányok hamarabb juthatnak szóhoz, nagyobb bizalommal fordulhatnak tanáraikhoz, nagyobb szabadságot adnak nekik, több dicséretet kapnak és megértőbb a hangnem feléjük. Voltak akik kifejezetten a női tanárok részéről tapasztalták azt, hogy inkább a lányok pártját fogják, de olyanok is akik szerint a tanárok általában jobban kedvelik a lányokat. Az egyik tanuló kiemelte, hogy nemcsak a tanárok, de az osztálytársak is többet piszkálják a fiúkat. Volt aki azt tapasztalta, hogy a tanárok akkor is a lányokat hozzák fel jó példaként, ha nem is voltak azok.

• A lányokat folyamatosan mindenbe előnybe részesítik a fiúkhoz képest. (13)
• Lányokkal szemben kedvesebb és megértőbb a hangnem. (17)

A fiúk pozitív megkülönböztetése

Pozitív diszkriminációról kevesen számoltak be. Alapvetően egy terület volt amit többen is említettek ez a testneveléshez, sporthoz és fizikai erőhöz kötődik. Konkrétan ilyen válaszok érkeztek: "A tesitanár jobban szereti a fiúkat, mint a lányokat", "A sport terén több figyelmet kapunk mint a lányok", "Sportban többre tartanak", "Erősnek tartanak minket". Továbbá többen voltak akik pozitív megkülönböztetésként említettek olyan fiúk felé irányuló nemi alapú elvárásokat, amit mások a hátrányos megkülönböztetésnél említettek. Ők ezekben az elvárásokban elsősorban a fiúk megbecsülését és elismerését látják.

• A fiúkat több fizikai munkára kérik meg a tanárok, így mutatva hogy számítanak rájuk ha segítségre van szükségük(pl: székpakolás) (14)
• Amikor a tanár azt mondja, hogy kér néhány erős fiút. Az jó érzés. (14) 

Milyen következtetéseket lehet ebből levonni?

Fontos látni azt is, hogy az itt megfogalmazott kérdésekre adott válaszok a válaszadó fiúk szubjektív érzéseit tükrözik, vagyis azt hogy ezek a fiúk milyennek látják a helyzetüket, a tanárok hozzájuk, illetve lányokhoz való hozzáállását. Ennek önmagában is nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy ez befolyásolja a tanulási motivációikat, az iskolával kapcsolatos attitűdjeiket, valamint ráirányítja a figyelmünket arra, hogy mely területeken érdemes különösen figyelni arra, hogy megvalósul-e az egyenlő bánásmód. Ahhoz, hogy egy tágabb képet kapjunk az egyenlő bánásmódról fontos vizsgálni a többi szereplőt is: a lányok, tanárok, szülők ezzel kapcsolatos szubjektív érzéseit, valamint fontos lenne külső megfigyeléseket is végezni ezzel kapcsolatban. (A lányokat szintén megkérdeztem az itt ismertetett kérdésekről, ennek az eredményeit egy másik cikkben fogom közzétenni és összehasonlítani az itt ismertetett adatokkal.)

Alapvetően az volt a célja annak, hogy a fiúkat megkérdeztem erről, hogy kapjunk egy képet arról, hogy a fiúk hogyan látják az iskolai helyzetüket. A válaszadó fiúktól minden vizsgált kérdés esetében olyan válaszok érkeztek amelyek megerősíteni látszanak azokat a feltételezéseket, hogy a fiúkat sok tekintetben negatív megkülönböztetés éri az iskolában. A nyitott kérdések esetében is lényegesen nagyobb arányban számoltak be a fiúk hátrányos megkülönböztetésről, mint pozitívról. Azt látjuk, hogy nagyon sok fiú tapasztal negatív megkülönböztetést és ennek vannak mintázatai. Fontos, hogy ezeket a tapasztalatokat komolyan vegyük, ezeket a mintázatokat mélyebben is feltárjuk és törekedjünk arra, hogy ez megváltozzon. Nagy szükség lenne arra, hogy rendszeres időközönként, iskolatípus és korcsoport szerint bontásban kutatva legyen, hogy mennyire elterjedt az iskolákban a nemek megkülönböztetése, milyen módon, valamint fontos lenne ezt annak összefüggéseiben is vizsgálni, hogy ennek milyen hatása van a nemek közötti iskolai eredményességbeli különbségekre.