Az idei Férfinap alkalmából a Modern Férfipolitikáért Mozgalom nyílt levéllel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, melyben arra kérte a kormányt, hogy dolgozzon ki férfipolitikai programot az apák, férfiak és fiúk egyenlősége érdekében. Ez az alábbiakban olvasható.

Tisztelt Emberi Erőforrások Minisztériuma!

A Modern Férfipolitikáért Mozgalom a Nemzetközi Férfinap alkalmából szeretné felhívni a kormány figyelmét azokra a problémákra, amikkel a fiúk és férfiak szembenéznek a magyar társadalomban, továbbá azzal a kéréssel fordul önökhöz, hogy – erre való tekintettel – az egyenlőségpoltikájanak legyen része a férfipolitika is.

Magyarországon az alkotmány rögzíti, hogy az államnak kötelezettsége külön intézkedéssel védeni a nőket, a kormány számos nőpolitikai célt is megfogalmazott ennek megfelelően, mint például a nők és a férfiak egyenlő bérezését, a nők egyenlő politikai részvételét, vagy a lányokat ösztönzését azokra a tudományterületekre ahol a nők alulreprezentáltak.

Ezzel szemben az alkotmányban nem szerepel a férfiak ilyen jellegű támogatása és a nemek közötti egyenlőséget célzó politikában sem jelennek meg az apák, fiúk és férfiak perspektívái, holott számos társadalmi hátrány sújtja őket is, ami mindezt indokolná. Az alábbiakban az általunk legfontosabbnak tartottakat gyűjtöttük össze:

• 1. Apák hátrányai: A férfiak gyermektelenségi aránya soha nem látott méreteket öltött: a 40 év alatti férfiak 70%-ának nincs gyermeke. Azok a férfiak is egyre gyakrabban szorulnak ki a gyermek életéből, akiknek van gyermekük: miközben növekedett a válások száma az nem változott, hogy válást követően a gyermekek kevesebb, mint 10%-a él együtt továbbra is az édesapjával. Azon családok esetében sem kiegyenlített a szülők szerepe, ahol együtt élnek a szülők. Gyedre mindössze az apák 8%-a megy el és a gyermek későbbi életszakaszában is igaz, hogy a férfiak töltenek kevesebb időt a gyermekkel.
• 2. Férfi minták hiánya: A gyermekek számára nem állnak rendelkezésre egyenlő arányban férfiminták a családon belül és a családon kívül sem. A családon belül az apák leértékelt szerepe járul ehhez hozzá, a családon kívül pedig épp azon foglalkozások területéről hiányoznak leginkább a férfiak, amelyek a gyermekek gondozásával, nevelésével kapcsolatosak, ma az óvodákban 0,4%, az általános iskolákban 13% a férfi pedagógusok aránya. A gyermekek olyan környezetben nőnek fel, ahol a férfiak sokkal kevésbé vannak jelen, így nem kapnak kiegyensúlyozott nemi szerepmintákat.  
• 3. Fiúk hátrányai az oktatási rendszerben: A fiúk az oktatási rendszer minden szintjén hátrányban vannak, rosszabb jegyeket kapnak, nagyobb arányban kerülnek ki alacsony végzettséggel az oktatási rendszerből, alulreprezentáltak a gimnáziumokban és a felsőoktatásban. Ez egy kiemelten fontos kérdés, hiszen az iskolai sikertelenségek rengeteg más társadalmi hátránnyal járnak együtt a későbbiek során mint pl. a fiatalkorú bűnözés és annak következményei. Ha itt egyenlőtlenség van, akkor ez az élet számos egyéb területén is egyenlőtlenségeket okoz.
• 4. Férfiak elleni erőszak: Bár a családon belüli erőszak áldozatainak 30%-a férfi, ez a kérdés igen gyakran úgy van kezelve, mintha ők egyáltalán nem léteznének. Ráadásul az erőszak számos formájának áldozatai között felülreprezentáltak a fiúk és a férfiak, a gyilkosságok áldozatainak 58%-a, a testi sértések áldoztainak 66%-a férfi volt, a kiskorúak ellen elkövetett erőszak áldozatainak kétharmada fiú. Számos fiúgyermek válhat nemi szerv csonkítás áldozatává, mivel a gyakorlat nincs kriminalizálva.
• 5. Társadalmi depriváció: A társadalomból kiszorult emberek 2/3-a férfi a kiszorulás okai általában az iskolázatlanság, munkanélküliség, hajléktalanság, mentális betegségek, alkohol – és drogfogyasztás, bűnözés.
• 6. Egészség: A férfiak várható élettartama több, mint 6 évvel alacsonyabb, mint a nőké, a férfiak kevésbé egészségtudatosak, például ritkábban fordulnak orvoshoz.
• 7. Jogegyenlőtlenség: Az Alaptörvényben rögzítve van az, hogy az állam külön intézkedésekkel támogatja a nőket – ezzel szemben a férfiakra vonatkozóan nincs ilyen kötelezettség említve. A hadkötelezettségről szóló törvény szerint a férfiak kényszeríthetőek arra, hogy szükségállapot esetén besorozzák őket. A nyugdíjtörvény lehetővé teszi, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak, a férfiaknak erre nincs lehetősége. A többgyermekesek számára biztosított családtámogatások jelentős részéből az apa ki van zárva (például a diákhitel részleges, vagy teljes elengedését kizárólag a több gyermekes nők igényelhetik, hátrányos feltételeket biztosítva ezzel a(z) – egyébként alulreprezentált - férfiak számára a felsőoktatásban való részvételre).

A fentiekre való tekintettel szeretnénk kérni, hogy a kormány módosítsa az alkotmányt úgy, hogy a nőkéhez hasonlóképp jelenjen meg állami kötelezettségként a férfiak védelme is, illetve dolgozzon ki olyan férfipolitikát, amely a férfiak társadalmi egyenlőségére törekszik. Kérjük, hogy ennek az alábbi javaslataink is képezzék részét.

1. Férfiak szülőként, gyermeknevelésben betöltött szerepének erősítése, szülői támogatások egyenlőbb elosztása, a bíróságok gyermekelhelyezési gyakorlatának modernizációja különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre.
2. A CSED-hez hasonlóan (6 hónap, amit csak az anya igényelhet), kerüljön a szülői szabadságok rendszerébe egy 6 hónapos időtartam, amit csak az apa igényelhet (apa-gyed).
3. Minden olyan területen, ami a gyermekek szocializációja szempontjából fontos, cél legyen, hogy a nők és férfiak aránya, szerepvállalása 50-50% legyen (beleértve az apák gyermekkel töltött idejét, a férfipedagógusok arányát az iskolákban és az óvodában).
4. Átfogó oktatáspolitika a fiúk iskolai egyenlősége érdekében, fiúk kompetenciáinak erősítése azokon a területeken, ahol hátrányos helyzetben vannak, különös tekintettel az olvasásra, szövegértésre.
5. A férfiak és fiúk ösztönzése, hogy részt vehessenek olyan foglalkozásokban és szakmákban, amelyek hagyományosan női foglalkozások. Pályaorientáció a fiúk számára azokon a foglalkozási területeken, ahol a férfiak alul reprezentáltak.
6. Férfiakkal szembeni erőszak sajátosságainak (a férfiáldozatok felülreprezentáltsága az erőszak bizonyos formáiban, az esetükben tapasztalható magasabb látencia, vagy a velük szembeni erőszak magasabb társadalmi elfogadottsága) feltérképezése, szakpolitika kidolgozása ennek visszaszorítása érdekében.
7. Olyan nemi szempontokat figyelembe vevő egészségpolitika kidolgozása, amely a nemek közötti egyenlőségre törekszik az egészség területén.
8. A gyermekek jogait figyelembe véve 18 éves korhatárt felállítása az orvosilag nem indokolt körülmetélések esetében. 
9. Társadalomból kiszorulás megelőzése és a kiszorult emberek támogatása, olyan nemi szerepek népszerűsítése ami megelőzi, hogy a férfiak kiszolgáltatottabbá váljanak ezen helyzeteknek.
10. Minden férfiakat diszkrimináló törvény megváltoztatása oly módon, hogy a férfiak diszkriminációja megszűnjön (pl. a férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év munkaviszony után, a Diákhitel kedvezményekre a férfiak is jogosultak legyenek).

A fentieken túl szeretnénk kérni továbbá a fiúk és férfiak egyenlőségének szempontjai legyenek figyelembe véve a későbbi politikai döntés során is, ezek meghozatalába a férfiszervezeteket vonják be, illetve népszerűsítsék a Nemzetközi Férfinapot, felhívva a figyelmet az itt felsorolt társadalmi ügyek fontosságára.

Tisztelettel,
Modern Férfipolitikáért Mozgalom