A Norvég Kiadók Szövetsége kongatja a vészharangot egy új felmérés miatt, amely szerint kevesebb fiú olvas könyvet, mint lány, és úgy gondolja, hogy felelősségünk van a nemek közötti különbségek kiegyenlítésében.

Az Ipsos Children and Adolescents 2022 című jelentése szerint a 8 és 19 év közötti fiúk 17 százaléka egyetlen könyvet sem olvasott el tavaly. A lányoknál ez az arány 9 százalék. Ezzel kapcsolatban, Heidi Austlid, a Kiadók Egyesületétől kiemelte, hogy egyesület úgy véli, hogy ez a legfontosabb új kihívásunk a nemek közötti egyenlőség terén. - A gyerekek olvasási szokásairól szóló felmérés adatai nem feltétlenül a könyvek vagy az irodalom miatt ijesztő fejlemény, hanem a fiúk miatt. Az olvasás amellett, hogy tudást ad, számos más képességet is fejleszt, mint például a kreativitást és a képzelőerőt, és fejleszti az érzelmi nyelvet.

Hangos olvasás otthon

A 8-11 éves korcsoportban a lányok és a fiúk nagyjából ugyanannyit olvasnak, míg a tinédzser szakaszba való átmenetben a 12-15 éves korosztályban nőnek a nemek közötti különbségek, a 16-19 éves korosztályban pedig a fiúk 32 százaléka azt válaszolta, hogy 2021-ben egyetlen könyvet sem olvasott el. A felmérés egyik kérdése volt: Miért nem olvas? A fiúk többsége azt válaszolta, hogy ennek fő oka az, hogy unalmasnak találják.

Más felmérések is készültek a nemekkel és az olvasással kapcsolatban, köztük a PISA 2018-as felmérése, amely szerint a fiúk 26 százaléka, a lányok 12 százaléka olvas kritikusan rossz szinten. Az olvasásban a legalacsonyabb szinten teljesítő tanulók képesek lesznek olvasni és megérteni az egyszerű szövegeket, de problémáik vannak azokkal a szövegekkel, amelyek tartalma korábban nem ismert, illetve a hosszú és összetettebb szövegekkel.

- A fiúk kevesebbet és rosszabbul is olvasnak, mint a lányok. Az Ipsos felmérése azt is mutatja, hogy a felnőttek kevesebbet olvasnak a fiúknak, mint a lányoknak. Tudjuk, hogy a hangos olvasás nagy hatással van az olvasási motivációra. A szülőknek fel kell olvasniuk gyermekeiknek! Túlságosan is az a jellemző, hogy a képernyő elé ültetjük őket, ahelyett, hogy egy könyvet vennénk a kezünkbe. Fontos, hogy otthon olvassunk nekik, és különösen fontos, hogy az apák felolvassák fiaiknak. Példaképekre van szükségük, akik olvasnak, és az olvasás jó közös élmény, mondja Austlid. Az iskolákban nem rég szokás volt a szabad percekben felolvasni – hangsúlyozza Austlid. - Most inkább szeretnek valamit feltenni a képernyőre. A hangos olvasás elősegítheti az olvasás örömét.

Heidi Austlid (Norvég Kiadók Szövetsége)

Társadalmi költségek

2017 őszén a norvég kormány szakértői bizottságot nevezett ki, hogy több információt gyűjtsön arról, miért teljesítenek átlagosan rosszabbul a fiúk az iskolában, mint a lányok. A bizottságot Camilla Stoltenberg vezette, és az volt a célja, hogy ismereteket gyűjtsön arról, miért fordulnak elő nemek közötti különbségek az iskolákban, és javaslatokat tegyen arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni ellenük. A jelentés megerősítette, hogy az oktatási rendszer minden szintjén egyértelmű különbségek vannak a nemek között, a lányok nyelvértése már az iskolakezdés előtt is jobb, és a lányok a testnevelés kivételével minden tantárgyból jobb jegyeket kapnak, mint a fiúk.

- Egyik dolog az egyéni költségek, amelyeket abból adódnak, ha olvasni nem tudsz: akkor mást sem tudsz tanulni, emberként gazdagodsz azáltal, hogy tudsz olvasni, és örömödet leled egy könyvben. De a társadalom számára is meglehetősen magasak lehetnek a költségek. Ha a gyerekeink fele nem szeret olvasni és nem ért hozzá, az egész értékteremtésünkre hatással van. Ezért megkongatom a vészharangot, és úgy gondolom, hogy különleges intézkedéseket kell hoznunk a fiúk irányába– mondja Austlid.

Úgy véli, mernünk kell a fiúk jó olvasási élményeire összpontosítani, anélkül, hogy azt mondanák, hogy saját fiúkönyveket fogunk készíteni. - A saját fiúkönyvekben nem nagyon hiszek, de otthon a gyerekeinknek, és főleg a fiúknak kell olvasni. A könyvtárak és a könyvesboltok is rendkívül fontos szerepet töltenek be az irodalom gyermek- és ifjúsági terjesztésében. A kormány most egy új olvasási vágy stratégián dolgozik, egy olyan terven, amely hozzájárul a gyermekek és fiatalok olvasási vágyának fokozásához. Austlid elvárja, hogy ebben a fiúk különös figyelmet kapjanak.

- Ha más negatív statisztikákat nézünk, mint például az iskolai lemorzsolódás, a munkanélküliség és a bűnözés, a fiúk ezekben is felülreprezentáltak. Az olvasás nem megoldás minderre, de legalább eszköz lehet. Ha nem tanítjuk meg olvasni a fiúkat, akkor az érzelmi nyelv képzéséből is lemaradnak, ami arra késztetheti őket, hogy más, nem feltétlenül pozitív eszközökhöz folyamodjanak, mint például az erőszakhoz és a bűnözéshez. Ha ezeket a dolgokat összefüggésben látjuk, akkor a nemek közötti egyenlőség jelentős kihívásával nézünk szembe.

Közös felelősség

A Kiadók Egyesülete az év elején végzett egy jelentős olvasói felmérést a nemek témájában, amely azt mutatja, hogy a nők és leginkább az idősebb nők olvasnak a legtöbbet. - A nemek közötti különbségek itt is fennállnak. A 70-es években a férfiak több időt töltöttek olvasással, mint a nők, de aztán a 2000-es évek környékén történt valami, amikor a fiúk és a férfiak olvasása némileg visszaesett. Austlid úgy véli, hogy mindannyiunk felelőssége a nemek közötti különbségek kiegyenlítése, de kiemelten kiemeli az iskolát, mint fontos szereplőt.

- A gyerekek és fiatalok olvasáskészségének gyakorlásáról van szó. Ezért fontos, hogy legyenek nemzeti szabványok az olvasási készségek gyakorlására vonatkozóan. Az iskola nagy olvasási feladatot ad, és kritikus olvasást is meg kell tanítania a tanulóknak. Nagyon fontos abban a világban, amelyben élünk, hogy kritikusan jó olvasók legyenek.(...)

Jó történeteket mindenkinek

Austlid arra is rámutat, hogy a kiadói iparnak megvan a maga felelőssége a jó gyermek- és ifjúsági irodalom kiadásában és az abba való befektetésben. – Sok jó könyv megjelenik, de ennek egy olyan területnek kell lennie, ami a kiadók és a könyvkereskedők részéről is fókuszba kerül, hogy mindenkinek legyen jó története, amiben felismerheti magát – mondja.

Azt is fontosnak tartja, hogy kutassák a nemek közötti különbségeket és az olvasást, és hogy mi az, ami miatt a fiúk kevesebbet és rosszabbul olvasnak, mint a lányok. - Fontos, hogy szisztematikusan gyűjtsünk ezzel kapcsolatos tényeket, hogy szükség esetén intézkedéseket hozhassunk, és megfordíthassuk ezt a tendenciát. Maga Austlid úgy véli, hogy ezek az adatok nagyon is annak az kornak a problémáiról szólnak, amiben élünk.

- Lehet monitorozni, hogy milyen klassz olvasni és mennyire nem. Az irodalom megvan, évente tízezer könyv jelenik meg, így nyilvánvaló, hogy a fiúknak is van valami. De komolyan kell vennünk, hogy miért találja több fiú, mint lány unalmasnak az olvasást. Megmutattuk nekik a megfelelő könyveket? Amikor felolvasunk hangosa az iskolában, az óvodában és másutt olyan könyveket olvasunk-e, amelyek jobban elérik a lányokat, mint a fiúkat?

Alapvetően nem érti, hogy a fiúk miért szeretnek kevésbé szeretnek olvasni, mint a lányok, és furcsának tartja, hogy ez a helyzet.- Nyilvánvalóan ez olyan dolog, ami igencsak elrabolja a fiúk idejét, ezért kell nekünk, felnőtteknek jó olvasás-nagykövetnek lennünk, mert az olvasás nagyon sok jót tesz.

Begyűröző hatás

Alexander Løken gyermekkönyv-író, a Norvég Gyermek- és Ifjúsági Könyvírók (NBU) vezetője Austlidhoz hasonlóan úgy véli, hogy a legnagyobb probléma az a begyűröző hatás, amelyet a szövegértésben hiányos fiatalokra gyakorolhat.

- Serdülőkorban sok minden harcol a gyerekek figyeleméért, és ez így van jól, a felnövő generáció ma már nagyobb mértékben ki van téve a technológiai és digitális lehetőségeknek. De ha nagyobb problémáik vannak a szöveg megértésével, akkor nehezebb lehet részt venniük és megérteni azt a társadalmat, amelyben élünk. Az olvasási készség hiánya hosszú távon ronthatja a munkavállalási lehetőségeket, és ezáltal gyengítheti a demokratikus folyamatokat. Ezt komolyan kell vennünk – mondja a Dagsavisennek.

Alexander Løken gyermekkönyv-író, a Norvég Gyermek- és Ifjúsági Könyvírók (NBU) vezetője

Løkennek azonban nem csak az olvasás a gondja, hanem az irodalom, amelyről a fiatalok, és főleg a fiúk hiányoznak. - Nem csak az olvasásról van szó, hanem arról, amit olvasol. A jó irodalom hozzájárulhat a körülötted lévő világ jobb megértéséhez és a szavak kifejezésének képességéhez, valamint empátiát és olyan tulajdonságokat adhat, amelyekre a könyvek egészen más módon képesek, mint más médiumok, mondja.(...)

- Évről évre azt látjuk, hogy kevesebb fiú olvas, mint lány. Ezek valószínűleg ugyanazok a mechanizmusok, amelyek miatt több fiú esik ki az iskolából és a felsőoktatásból. Hogy miért van ez így, nem tudom. Régebben azt mondták, hogy a fiúk sportolnak, míg a lányok olvasnak. Ma ez nem így van, ez egy elavult sztereotípia.

Austlid és Løken nagyrészt egyetértenek abban is, hogy a könyvek sokfélesége fontos, és hogy a cél az, hogy olyan könyvek legyenek, amelyek mindenkit megtalálnak. - Biztosan vannak olyan könyveink, amelyek megtalálnak téged, bármilyen előéleted és élethelyzeted is van. A fiatalokat pedig olvasásra kell ösztönöznünk. Az iskolában sok mindennek kell történnie, az olvasási intézkedéseket összességében javítani kell. Kíváncsian várom a kormány stratégiáját is. Fontos az iskolai könyvtárak megerősítése, és gondoskodni kell arról, hogy olyan szakemberek dolgozzanak lelkesen, akik segíthetnek a tanulóknak megtalálni a megfelelő könyveket. Az is fontos, hogy az iskolai könyvtáraknak legyen lehetőségük elegendő könyvhöz hozzáférniük, hangsúlyozza Løken. (...)

Tedd el a mobilod

Løken kiemeli a nyári szünidőt, mint a gyermekek és fiatalok olvasási kedvének fokozásának fontos időszakát, és hangsúlyozza Austlid azon megállapítását, hogy a felnőttek különleges felelősséggel tartoznak. - Az egyik legfontosabb intézkedés a gyerekek és fiatalok olvasásra ösztönzésére, hogy a felnőttek jó példát mutassanak. Íróként és az NBU vezetőjeként azt hinné az ember, hogy sokat olvasok szabadidőmben, de ez nem mindig van így. Nekünk, felnőtteknek meg kell mutatnunk gyermekeinknek, hogy egy könyv olvasása ugyanolyan jó élményt nyújt, mint a játékok és a tévésorozatok. Løken egyértelműen ösztönzi a szülőket és más felnőtteket: - Tedd el a mobiltelefonodat az ünnepek alatt, vegyél elő egy könyvet, és légy jó olvasó példakép. Ha most nincs is hatása, egy olyan otthonban felnőni, ahol olvasnak segíthet visszatalálni az irodalomhoz.

A cikk eredetileg a Dagsavisen-ben jelent meg.

Megjegyzés: A gyermekek olvasási szokásainak, illetve készségeinek adatai Magyarországon is hasonló eredményeket mutatnak. A 2017-es Országos Kompetenciamérés Tanulói kérdőívének adatai szerint, a 6.osztályos tanulók esetében a felmérés idején a lányok 41%-a és a fiúk 21%-a olvasott könyvet szórakozás céljából. A könyvet ilyen célból soha nem olvasók között között is több kétszeresen felülreprezentáltak a fiúk (lányok:4%-a és a fiúk 11%-a). A szövegértési teszt eredményei szerint a 6. osztályban a fiúk 11,3%-a és a lányok 6,6%-a ért el csupán 1-es, vagy annál is alacsonyabb képességszintet. (Forrás: OKM 2017-es 6. osztályos tanulói adatbázis)