Eltérő a férfi - és a nőközpontúság megítélése?

Eltérően ítéli meg a társadalom a férfiközpontúságot és a nőközpontúságot? Az, ahogy a nyilvánosságban megjelenik ezeknek a szavaknak a használata erre utal.

Ha rákeresünk azokra a kifejezésre a Google-ben, hogy "férfiközpontú" és "nőközpontú", akkor eltérő képet kapunk. Míg a férfiközpontú szemlélet szinte kizárólag negatív értelemben jelenik meg, addig a nőközpontú szemlélet pozitív értelemben. Míg a férfiközpontú szemléletről jellemzően olyan kritikai megközelítésben írnak, hogy a másik nem perspektívái kiszorulnak emiatt, addig a nőközpontú szemlélettel kapcsolatban ez a kritikai megközelítés egyáltalán nem jelenik meg.

Abban is van eltérés, hogy mit értenek ez alatt. A nőközpontúnak tulajdonított gondolkodásban a nők széles társadalmi rétegeinek (pl. politikus nők, szülő nők, bántalmazott nők) perspektívái megjelennek. Ezzel szemben a férfiközpontúnak tulajdonított gondolkodásban szinte kizárólag olyan férfiak perspektívái jelennek meg, akik a társadalmi hierarcihiában magas pozíciót töltenek be (például gazdasági vezetők, politikusok). Míg a nőközpontú szemlélethez olyan értékeket kapcsolnak, ami inkább az alsóbb társadalmi rétegek értekei (pl. szolidaritás, egyenlőség), addig a férfiközpontú személethez olyan értékeket kapcsolnak, amik inkább a felsőbb rétegek értékei (pl. verseny, hierarchia).

maxresdefault.jpg

Egy egyenlőségen alapuló megközelítésből nézve pozitív, vagy negatív a "nőközőpontúság", illetve "férfiközpontúság"?

Az, hogy a férfiközpontúság és a nőközpontúság pozitív vagy negatív kontextusfüggő. Alapvetően a demokrácia szempontjából fontos, hogy a nők és a férfiak szempontjai is megjelenjenek, ezeket a funkciókat látják el például a különböző nő – és férfiszervezetek. Azokon a területeken, ahol a nők alulreprezentáltak, vagy hátrányos helyzetben vannak, különösen fontos, hogy legyenek nőközpontú megközelítések. Ugyanez igaz a férfiközpontú megközelítésekre ott ahol a férfiak alulreprezentáltak, vagy valamilyen szempontból hátrányos helyzetben vannak. A negatív kontextus és a kritikai megközelítés indokolt akkor, amennyiben valamelyik nem által uralt területtel kapcsolatban beszélünk férfi - vagy nőközpontúságról.

Milyen következtetést lehet levonni ebből egy egyenlőségre törekvő nézőpontból?

1. Ami nyilvánvaló különbség, hogy a nők által uralt területek esetében (pl. egyenlőségpolitika, szülői szerepek, oktatási rendszer stb.) nem jelenik meg a kritikai megközelítés, szemben a férfiak által uralt területekkel. Sőt, a matriarchális társadalom többször megjelenik pozitív értelemben. Ez arra utal, hogy nem csupán azért nem jelenik meg a kritikai megközelítés a nők által uralt területekkel esetében, mert e területek nem keltik fel a társadalom érdeklődését, hanem valóban elfogadóbb lehet a társadalom azzal, ha egy területet matriarchális viszonyok jellemeznek, mint ha patriarchálisak. Amennyiben ez így van, az nyilvánvalóan szemben áll az egyenlőségen alapuló megközelítéssel, ami kritikus mind a patriarchális, mind a matriarchális viszonyokkal szemben.

2. Legalább annyira jelentősnek tartom az osztály szerepét ebben, mint a nemét. A férfiközpontúnak tulajdonított gondolkodás jellemzően csak azokat a férfiak veszi számításba, akik valamilyen hatalmi pozíciót birtokolnak. A férfiaknak tulajdonított értékek is erős korrelációt mutatnak az uralkodó osztályok számára kedvező értékekkel. Ez összefüggésben van a férfitársadalmon belül uralkodó hatalmi viszonyokkal. A férfiaknak nincsenek olyan befolyásos civil szervezeteik mint a nőknek, amik a férfiak különböző rétegeinek perspektíváit megjelenítenék, ebből adódóan az arról való gondolkozásban, hogy a férfiaknak milyen érdekei vannak minden lényegi hatalom a férfiak (és nők) elitrétegének kezében összpontosul. Ez alapján aligha meglepő, hogy éppen olyan értékeket tulajdonítanak a "férfiak érdekeinek" és a "férfiközpontúságnak", ami átfedésben van a kiváltságos helyzetű férfiak érdekeivel. Azt gondolom, hogy nem túlzó azt állítani, hogy a férfiközpontúnak tulajdonított gondolkodás nem demokratikus értékeken alapszik, hanem a férfiak uralkodó osztályainak érdekeit szolgálja. Ebből adódóan sem jelenhet meg a férfiközpontúság olyan az egyenlőség szempontjából pozitív kontextusokban, mint a férfiszervezetek, férfiakat érintő hátrányos helyzet, vagy alulreprezentáltság - hiszen ezek mind a férfiak uralkodó osztályain kívül állnak.

Ez arra utal tehát, hogy mind a nemek közötti egyenlőtlenségek, mind az osztályegyenlőtlenségek szerepet játszanak abban, hogy a férfiközpontú szinte csak negatív értelemben, a nőközpontú pedig szinte csak pozitív értelemben jelenik meg a nyilvánosságban. A probléma pedig természetesen túlmutat azon, hogy miként beszélünk erről, hiszen ez egyrészt indikátora a nőkről, férfiakról alkotott sztereotip gondolkodásnak. Másrészt meg is erősíti azt, fenntartva azokat a hatalmi viszonyokat, ami a férfiaknak tulajdonított gondolkodásban csak a hierarchiában magasan álló férfiak érdekeit, igényeit, szükségleteit, szempontjait veszi figyelembe, vagy ami nem tartja szükségesnek a férfiak perspektíváit is megjeleníteni azokon a területeken, ahol a nőkhöz képest hátrányos helyzetben vannak, vagy alulreprezentáltak.